Oldalak

2014. április 27., vasárnap

Csónakázó-tavi harcsák, az éjszakában

Délután 14 óra 20 perckor érkeztem a vízpartra barátommal. Mind a ketten egy lágy match szereléket vettünk elő és egy jó 15 méterre kezdtünk el pecázni. Az esti harcsázáshoz akartunk kishalat fogni, szinte az első fél órában sikerült is fogni egy két jó bodorkát, karikakeszeget. Miközben barátom egyre jobban fogdosta a keszegeket, én meg szinte csak egy-két darabot tudtam fogni és így telt múlt az idő.16 órakor barátom szebb keszegét néztem, mikor egyszer csak nem találom az úszóm. Gyorsan odasiettem, bevágtam és éreztem hogy komolyabb ellenfél küzd a horgon. Egy bő másfél kiló körüli pontyot fogtam ki és engedtem vissza. 
Ezek után még 18 óráig fogdostuk a kisebb nagyobb keszegeket. 18:30-kor barátom már bedobta harcsázó készségét míg én vártam egy kicsit és később dobtam be az élőhalas botomat. Megvacsoráztam és azután már én is bedobtam a készségemet egy jól mozgó bodorkával. 
Mellettünk ült egy kedves bácsi aki mondta hogy kicsit jobbra dobjuk mert ezelőtti napon fogtak egy 8 kilogrammos harcsát. Abban a pillanatban elkezdtem gondolkodni hogyha tényleg ott fogtak harcsát akkor érdemes odadobni, de a kishal vajon túléli-e a másik dobást. Úgy gondoltam meg ér egy próbát hátha nekünk is sikerül fogni egy termetes példányt. Igaza volt az öreg bácsinak volt is 5-6 olyan rablás ami kicsit utal a harcsa jelenlétére. Besötétedett és egyre jobban kezdtek el rabolni a harcsák. Mellettünk volt egy öböl amibe szinte volt hogy 1 percen belül 10 db harcsa rablást hallottunk. Kíváncsiságom hatalmas volt igy fejlámpával rá világítottam a vízre, vajon mert van itt ennyi harcsa. A látvány döbbenetes volt a felszínen kicsi, apró küszök és keszegek úsztak a víztetején és így megértettem hogy mér van itt ennyi harcsa. Ezután visszamentem és készítettem egy-két fotót a felszerelésről bevetés közben.

22:40-kor úgy döntöttünk hogy hazamegyünk, mert már fáztunk, meg harcsa se érkezett meg. Remek nap volt, sajnos harcsa nem tisztelt meg minket hogy láthassuk gyönyörű márvány mintás testét.

Péntek esti harcsázás


Csütörtök délután kimentünk a szokott helyünkre fenekezni, azzal az indokkal hogy a Péntek esti harcsázáshoz lehet-e pont olyan jó kis tenyeresnél nagyobb vörösszárnyúakat fogni. Egész sikeresen sikerült is fogni csalihalakat, köztük sikerült szép kárászokat, dévéreket is fogni.

Péntek délután spiccbottal álltam neki csalihalat fogni. Szinte hihetetlen volt hogy tegnap alig, hogy a meder fenékre ért az ólom most 3 óra óra alatt tudtam 3 vörösszárnyú keszeget fogni . 18 órakor behúztuk a bergmanncsöves szereléket hogy ne késő este keljen, sötétben behúzni mikor nem is lehet látni hogy hol van a cső. Azután csobbant a fenekező, amelyen egy 1/0-ás horgon 5-6 szál vastaggiliszta izgett, mozgott. A fenekező sötétedésig szinte csak az apró keszeg birizdálták, húztak bele egy-két gilisztába. Sötétedés után a gilisztacsokorra nagyobb jelentkező  érkezett egy kiló körüli harcsa, nem volt nagy de gyönyörű márvány mintás és a lehető leggyorsabban visszaengedtük. Később a bergmanncsőre is kapás volt, de sajnos az a harcsa nem lett meg . Mikor kihúztuk láttuk a kishalon hogy teljesen megvolt nyúzva, de ennek ellenére nem értjük hogy a horog mért nem akadt meg.  Ahhoz képest hogy nem fogtunk nagyobb harcsát, ez az eredmény is rendkívül jónak számít, hiszen az elmúlt két hét alatt nem fogott senki harcsát. 22 órakor összepakoltunk és hazamentünk, ez a remek horgásznap után .